Csorvás város az ország délkeleti részén, a Tisza-Körös-Maros közötti területen, a Békés-Csanádi löszhát északkeleti, a Békési-sík délnyugati határán, Békés megye nyugati felén található, a 47. számú főúton Békéscsabától 22, Orosházától 16 kilométerre.

Csorvás elhelyezkedése

Felszíne síkság, melyen belül elhagyott folyómedrek, laposok, hajlatok, 2-3 méter magas emelkedések, homokvonulatok találhatók. A tengerszint feletti magasság 88 m és 95 m között változik. Éghajlatára a szeszélyes időjárás a jellemző.
Az ország napfényben gazdag részéhez tartozik, átlagosan 2000 óra feletti napsütéssel. Az átlagos évi középhőmérséklet 11,08 C. Legmelegebb a július, leghidegebb a január.
A csapadék eloszlása szeszélyes. Több évi átlaga: 561 mm. 
A város területén két időszakos vízfolyás található: a keleti oldalon a Dögös-Kákafoki-főcsatorna, a nyugati oldalán a Hajdúvölgyi-csatorna vezet. Állóvizek: a Forrás a Gremsperger utca nyugati végén, a Sárgás a település északi, a Homokos a nyugati csúcsán. 
Talaja: vályog és agyagtalajok, melyeken löszös, homokos mezőségi, továbbá réti és szikes talajok alakultak ki. Jelentős (50-90 cm) a humuszréteg. Nyomokban löszképződmények is fellelhetők. 
Növényzete: eredetileg füves puszta. Nevezetessége az Erdélyi Hérics és a Vetővirág. Az erdők, erdősávok telepítettek. Állatvilága megegyezik az Alföld állatvilágával. Védett állat a magyar földikutya.

Lakónépessége: kb. 5000 fő. Jelentősebb számú nemzetiségek: szlovák, román, cigány. A település agrár jellegű, mivel földjei kiválóan alkalmasak mezőgazdasági termelésre, emellett azonban a feldolgozó- és a könnyűipar is jelen van a városban, valamint kiemelkedő a művészi színvonalú kézmű- és háziipar.

Jelentősebb gazdálkodó szervezetek: Csorvási Gazdák Zrt., Csorvási Építőmester Bt., Csorvási Szolgáltató Nonprofit Kft., Hudák Szővőműhely, Hunapfel Impex Kft.

Csorvás belterületén a települést átszelő 47-es főút mellett, illetve annak közelében található a legtöbb látnivaló és szolgáltatás.